Hát lassan eltelik egy hónap. Már vettem egy pezsgőt, hogy megünnepeljem kitartásom végtelenségét (majd jól hozzábaszom a hajóhoz :D )

Tegnap a -kitartásomhoz hasonló- végtelen másfélórás szabadidőmben elmentem kirándulgatni. Változatos lábfotóimat fogjátok alább látni, a ruha és a cipő természetesen a legelső trinkgeldem beáldozása volt :D (szóval még nem mentem férjhez) :D

szóval elindultam a végtelennek látszó lépcsőkön fel a hegyoldalba (najó, domboldalba)

első kilátó (és a pózolj az útközben szedett virágokkal kompozíció bevezetése)

Kepler bácsi szentélye

felérés a múzeumba. virágok is be-beficcannnak essmét.

kilátás az állatra.

még még lépcsőőőőő

és Linz közepe, egy kis kocsma

A tökéletes idill:

egy csodálatos búzasörrel ülni a napsütésben, bossanovákat hallgatva, cigarettával (ó igen), figyelve a körülötted lévő embereket, ahogy egy nő megment a válláról egy katicabogarat és visszateszi a fára.. A dolgok beállnak a helyére és rá kell jönnöm, nagyon hiányzik az otthoni életem.