Fekszem a sonnendecken, felettem habos felhők, alattam a Duna gyalogol hátrafelé, én kétpofára tömöm a nutellát meg a  kiwit. Szól a kubai muzsika, a nap szinte harapja a hasam és közben egy kedves Reiseleiter fiú beszél a hangosbemondóban a tájról. J Elhagytuk az első hidat Bécs felé, szinte elértem az alját. Na ez a Tui flussgenoss.